Ahogy az az előző 1. részben már említésre került, a világhálót böngészve rengetegszer találhatjuk szembe magunkat útmutatásokkal, tanácsokkal, ötletekkel a témával kapcsolatban, amelyek a jó irányba mutatnak, de legtöbbször túlságosan macerás mivoltuk miatt gyorsan átlibbenhetünk rajtuk.
Az előbbiekben az került kifejtésre, hogy milyen egyszerű és akár teljesen költséghatékony módokon gyűjthetjük otthonunkban szelektíven a hulladékot, most pedig az egyéb kisebb, teljesen minimális erőfeszítéssel eszközölhető praktikák következnek, amelyeknek éppen akkora hatásuk lehet, amilyen aprónak tűnhetnek elsőre.

Legelőször a miértekről röviden, amely szintén az előző bejegyzésben hangzott már el:

Miért kell ez az egész? Miért nem jó így ahogy van?

Mindenekelőtt a kényszer és kényelem kapcsolatát érzékeltetném, ami kifejezetten érzékeny ebben a vonatkozásban. Amikor jómagam először szembesültem azokkal az ökológiai lenyomatokkal amiket emberi fajunk hagy ezen a bolygón, elszörnyedtem, és ambivalens hatásokat érzékeltem magamban. Innentől kezdve folyamatos harcot vívott a kételkedés a tények iránt, a szomorúság, elutasítás, és az attól való félelem, hogy az eddigi kényelemről való lemondás, vajon mennyire változtatná meg az életemet. Másokat miért nem érdekel? Ha senkit nem izgat nekem miért kellene ezzel foglalkoznom? Hogyan tudják egyesek ilyen szinteken elfordítani a tekintetüket? Az elterjedt félinformációk és híresztelések arról, hogy teljesen felesleges már bármibe belekezdeni, és egyébként sem úgy van az, ahogy kívülről látszik, az összeesküvés elméletek mind a lemondás és elutasítás felé akartak lökdösni.

A vívódás végeredménye szerencsére próbálkozásban nyilvánult meg, úgy gondoltam, mindenképp adok egy esélyt az apró változtatásoknak, veszíteni valóm nincsen sok vele, a minimális beleölt energiákon kívül. Szinte, pont annyi, mint amit azzal vesztünk ha egy tetszetős könyvbe belekezdünk amelyről végül számos oldal végigküzdése után kiderül, hogy mérföldekre helyezkedik érdeklődési köreinktől.
Kicsit mélyebben belevetve magam a témába aztán felfedeztem azt is, hogy egyes híresztelések valóban téves információk, és a berögzült tévhitek elménkbe építésével, ismételgetésével sokszor tudat alatt saját magunkat szeretnénk csak meggyőzni azzal, hogy ne kelljen változtatást eszközölnünk.

A legfontosabbnak azt tartom mindenekelőtt kijelenteni, hogy pillanatokra se érezzük tevékenységeinket feleslegesnek, minden apró lépés amit megteszünk ér valamit. Sokszor szembesülök azzal a kérdéssel amiket eleinte én is feltettem magamnak: Miben változtatnék ÉN bármit? Mit ér egy kis ember megmozdulása a tömegek, a hatalmas gyárakéval szemben?
Erre a kereslet-kínálat helyzet felfogása és tudatosítása ad választ, hiszen mi mint a fogyasztói társadalom mozgatórugói, minden döntéssel hozzájárulunk a piac alakulásához. A cégek és gyárak folyamatosan figyelemmel kísérik a trendek és szokások alakulását, mivel fennmaradásuk a vásárlói igényektől és az ebből következő eladásoktól függenek. Remek példa erre akár a vegán életmód térhóditása, amely a rengeteg ellenzője ellenére mégis növekszik, és már multinacionális vállalatok, cégóriások is beállnak a sorba, felfedezvén egy új piaci réteg megjelenését. (Dr Oetker, Fa/Henkel, Magnum/Algida, Burger King, Don Pepe stb) Illetve ide sorolnám még a jelenlegi pandémiás helyzetet is, ahol nagy mértékű gazdasági átrendeződésnek lehetünk szemtanúi, attól függően, hogy mire van most szükség és kereslet a fogyasztók körében. Jó példa itt, hogy a MOL kézfertőtlenítők gyártásába kezdett a hiány, és a keletkezett piaci rés betöltésének érdekében, vagy a szájmaszkok, egyéb fertőtlenítőszerek tonna számú megjelenése olyan vállalkozásoknál, akik eddig rendkívül távol álltak ettől a szegmenstől.

A legegyszerűbb lépések amiket tehetünk:

- Megenni amit megveszel - Elsőre még akár poénnak is tűnhet, de hatalmas mértékű élelmiszer landol a kukában, amely az ENSZ szerint az üvegházhatást okozó tényezők közt majdnem 10%-os részesedéssel rendelkezik. Annyi ételt dobunk a szemétbe, hogy a felesleges mennyiségből a jelenlegi 4 helyett 5 ember jól lakhatna arányosan, és ennek a hulladéknak a feldolgozása roppantul megterheli a környezetet.

Ez ellen a legkönnyebb megoldás, ha vásárlásainkat, és főzéseinket átgondoljuk, kitapasztaljuk az elegendő mennyiségeket, illetve nemes egyszerűséggel, megbarátkozunk annak a gondolatával hogy akár egymás után két napon is ugyanazt a menüt esszük. Szimpla de okos megoldás ha nem korgó gyomorral megyünk vásárolni, nem hagyjuk magunkat a mennyiségi akciókkal elcsábítani, és tudatosan indulunk el otthonról.

Számomra ennek a vonalnak a követése volt a legpozitívabb, mert azon kívül, hogy szinte felére csökkentette a havi kiadásokat, rengeteg energiát és időt is spórol meg, és valóban szinte nullára redukálta a kidobott élelmiszert. Már csak a figyelmetlenség, vagy a hűtő egy eldugott szeglete a hibás, ha valami megromlik és ki kell dobni. A legjobb taktika, ha olyan menüket tervezünk meg, amelyek több komponensűek, és variálhatóak egymással, így annak az érzete is elkerülhető, hogy 3 napig esszük ugyanazt, mégis végül elfogy minden adag. Nem főzünk hatalmas adagokat, vagy ahelyett hogy munkahelyünkre rendelünk, otthonról viszünk be magunkkal ételt.

Közhelyes az afrikai éhezők, már betegesen belénk sulykolt képét felemlegetni, de tapasztalataim szerint már bőven átbillentünk a ló túlsó oldalára, ahol szórakozásból, unalomból, vagy csak az "íze végett" táplálkozunk, nem pedig a valós okáért, ami lényegében a létfenntartás.
Ez utóbbi kérdéskörről az alábbi roppantul elgondolkodtató Retroshock videó végén is szó esik, ami remekül prezentálja a kérdéskör problematikáját (24:50-től)

- Hazai zöldség-gyümölcsvásárlás - Néha csak egy mozdulat választ el attól, hogy nagyot csökkentsünk karbonlábnyomunkon, hiszen a külföldi termékek behozatala sokkal nagyobb légszennyezéssel jár a megtett út mértéke miatt, mint a hazaiaké. Csak szimpla figyelem szükséges hozzá, hogy elolvassuk a feliratot és a másik terméket válasszuk, ha pedig nem található meg kedvenc multinkban semmilyen magyar zöldség vagy gyümölcs, még mindig tehetünk egy kis kitérőt a piac felé, vagy a már minden városban, kerületben fellelhető zöldségesek irányába. Tapasztalataim szerint a kínálat is sokkal szebb és frissebb mint az ismert láncolatok polcain, és az eladótól esetenként olyan információkhoz juthatunk a beszerzés pontos helyéről, amelyek biztosabbak, mint a kiragasztott címkékből nagy nehezen kihámozott származási helyek.

- Palackozott víz helyett csapvíz - Rengeteg információ terjeng arról, mennyi káros anyagot tartalmaz csapvizünk, de ezek mértéke az egyéb nap mint nap szervezetünkbe kerülő egyéb tényezők mellett (pl kipufogógáz, dohányfüst) eltörpül. Szervezetünk egészséges működéséhez napi több liter folyadék szükséges, amelyet borzasztó pazarlás műanyagba csomagolt ásványvizekkel biztosítani, amikor teljesen elfogadható minőségű ivóvíz birtokában vagyunk. Szerencsére már széles körben elterjedtek az újratölthető palackok, amelyeket bárhova vihetünk magunkkal ezzel elkerülve folytonosan új eldobható palack vásárlását, valamint éveken át használhatjuk őket. Egy viszonylag új Refill nevezetű kezdeményezés keretei közt elkezdték azt is bevezetni, hogy különböző kávézókban éttermekben ingyenes vízzel töltik fel az ilyen tárolókat, ezzel hozzájárulva a műanyaghulladék termelésének visszaszorításához. 

- Kevesebb tejtermék és hús fogyasztása - Vegán táplálkozást követőként az egyik legrettegettebb témakör, amelyet saját tapasztalatok, és olvasottak alapján általában messze elkerülök bármely hétköznapi beszélgetés során. Azonban akkora ökológiai hatása van, hogy nem maradhat ki a felsorolásból. Szándékosan nem kifejezetten ezzel foglalkozó oldalról kerestem számadatokat, így az Index cikkéből derülnek ki azok az információk, melyek szerint 1 kg marhahús előállítása 26,5 kg szén-dioxidba kerül, amely egy átlagos kibocsátású autó 100 km-es megtett távolsága alatt keletkező káros anyag kibocsátását teszi ki. E-mellé lett állítva a tej előállítása, ami 1,3 kg szén-dioxidba kerül, viszont sajttá dolgozása útján 10x-es mennyiségre, van szükség 1 kg kész sajtkészítményhez amely végül 13 kg szén-dioxidot eredményez. Ahogy azt a cikkben olvashatjuk, ezek nyers adatok és sok minden egyéb tényezőtől is függenek, például minél kegyetlenebb az állattartás, annál jobb a termelékenység és kisebb a kibocsátást, azonban ennek etikai vonzatában inkább nem kívánok jelen esetben elmerülni.

Kultúránkban az étkezésnek sajátos szerepe alakult ki, a tömegtermelés elérhető közelségbe hozta mindenki számára az addig luxusnak számító termékeket, és mivel a reklámok és fogyasztói társadalom növendékei vagyunk, már elidegeníthetetlen jogunknak tekintjük, hogy azt együk amit szeretnénk. A rengeteg jól leplezett elnyomás és a választási lehetőségek hamis képei előtt, a legtöbb ember számára az okozza a nap legélvezhetőbb pontját, ha a végiggürcölt meló után, leheveredve, a világ életében megszokott ízvilágban elmerülve, véres steakek, felvágottak és finomabbnál finomabb sajtok között dúskálva gyomra kapacitásáig tömve lazítson az ízfokozókkal és cukros üdítőkkel karöltve. Ennek pszichológiai okai teljesen érthetőek, hiszen ez szinte az egyetlen dolog amiben néhányan valóban döntést hozhatunk, és sokaknak igen nehéz lemondani róla.
Pedig a helyesen megválasztott és akár csak korlátozott állati eredetű elemekkel rendelkező étrend még egészségünknek is hatalmas fellélegzés, hiszen a szív és érrendszeri megbetegedések nagy része köthető a túlzott zsíros húsok és sajtok fogyasztásához.

Tehát, eleinte senki nem azt üzeni ezzel, hogy mindenki azonnal váljon "fűzabálóvá", hiszen ennek gazdasági átalakítása sem lenne megoldható egyik pillanatról a másikra, de már hatalmas haladás esetenként egy-egy húsmentes nap tartása, a mennyiségek csökkentése.

- Műanyag zacskók minimalizálása, újrafelhasználása. - Mindannyiunk háztartásában található valahol egy olyan műanyag zacskó ami ezer másik műanyag szatyor tárolását szolgálja, ezeknek ördögi köre kiiktathatatlan otthonunkból, ha nem szentelünk rá kellő figyelmet. Legjobb módszer rá ismételten a felkészülés, előre gondolkodás, a vásárlás előtti összekészülés. Ne hirtelen ötlettől vezérelve ugorjunk le vásárolni, vagy ha ragaszkodunk ehhez, tartsunk magunknál összehajtható bevásárló szatyrokat. Női szemmel ez persze könnyebb feladat, hiszen táskáinkba tökéletesen elférnek, de férfiként ilyenkor vihetünk magunkkal hátizsákot, ha mindenképp a munkahelyünk melletti üzletbe szeretnénk aznap bevásárolni. Használhatunk textilzacskókat ökológiailag lebomló zsákokat (bár ezek valódi lebomló képessége még vitatott). Ha mégis bekeveredünk és nagyobb mennyiséget vásárolunk, válasszunk papírzacskót (amiben utána akár a papírhulladékot lehet gyűjteni) vagy szövetet amit később is felhasználhatunk.
Nálam a legjobb kissé spártai szoktatási módszer az volt, hogy egyszerűen ha nem volt nálam bármilyen zacskó nem vettem meg, azt a mennyiséget ami már nem fért el, vagy a kezembe halmozva cipeltem el hazáig, vagy a járművemig. Persze rengetegen néztek hülyének, de így sokkal könnyebb volt legközelebb emlékezni arra, hogy mi ne maradjon otthon semmiképp. Ha zöldségeket vásároltam nem tettem őket egyszer használatos műanyagba, jó esetben vittem otthonról, vagy szimplán csupaszon tettem a kosárba, majd otthon fokozott figyelmet szenteltem az öblítésére. (közel 3 éve vásárolok így, sokszor sajnos multiknál is, ha sehogy nem jutok el a zöldségesig, de még soha nem kaptam el semmilyen fertőzést a bevásárlókosártól, vagy a kasszapulttól)
A legnehezebb a pékáruk esetén, ott nem kerülhető ki a zacskóhasználat, azonban szintén a legfőbb trükk a hozott anyagban rejlik. Sok helyen lehet már papírtasakba tenni (Aldi, Lidl) illetve a Sparnál kapható szövetzsák, ami pont ezt a célt szolgálja.

Saját tapasztalataim alapján egyelőre nem tudtam száműzni teljesen a műanyag zacskók használatát, és ami ebben a leginkább elszomorító tény, hogy már évek óta nem vásároltam egyet sem, azok amik a tulajdon készleteimet jelentik, mind régóta meglévő maradékok, vagy ismerősök, rokonok által ott hagyott darabok. Rengeteg szövettáskával rendelkezek, de annyi kidobásra ítélt műanyagzacskó kerül hozzám (pl baráti, családi összejövetelek alkalmával), hogy esélyem sincs használni őket. Egyébként itt hangsúlyoznám ki, hogy egyes műanyag zacskók annyira strapabíróak, hogy a mosogatást is tökéletesen viselik, és rengetegszer újrahasználhatóak, tehát kidobásuk helyett ezeket is használhatjuk ameddig még lehetséges.

- Ne folyasd a vizet - Talán a globális felmelegedés kapcsán megjelenő első tanácsok között érkezett életünkbe, és azóta számtalanszor hallhattuk elismételve - nem véletlenül. Rengeteg vizet spórolhatunk ha zuhanyozáskor, fogmosás közben elzárjuk a vizet mikor nem szükséges, illetve nem minden nap teli kádban áztatjuk magunkat.
Megint csak a fránya kényelem kérdése, hiszen a világmegváltó ötletek sokaknak akkor érkeznek, mikor perceket töltenek a vízáradat alatt, de sokszor az sem elhanyagolható, mennyire precíziós művelet a megfelelő hőfok beállítása, amit nehéz elengedni, majd az elejéről újrakezdeni. Azonban ha ezen tudatosságunkkal túl tudunk lendülni és a globális rettenetes jövőképeket nézzük inkább, talán könnyebb logikusan gondolkoznunk.

A mosogatás terén is ugyanez a fennálló helyzet, persze a leginkább víztakarékos mosogatógépet sokunknak sem a pénztárcája, sem a lakás helyadottságai sem teszik lehetővé, de ha nem folyó vízzel mosogatunk kézzel, már azzal rengeteget tehetünk. A megfelelő technikával még időt is lehet spórolni, hiszen nagyüzemek konyháiban is az öblítéses módszer alkalmazott, amely a legtakarékosabb, és gyorsabb az összes közül.

- Csomagolásmentes vásárlás - Néha igencsak kihívást jelentő feladat, de nem kivitelezhetetlen. Szintén megoldás rá a zöldségesnél való vásárlás saját zacskóba, salátaválogatás helyett fejes saláta vásárlás, konzerv helyett friss alapanyagok. Toast kenyér helyett szeletelt kenyér saját zacskóba, az előrecsomagolt verziók helyett a "csupasz választása". Már sok csomagolásmentes bolt létezik, ahol magunkkal vitt edényeinkbe válogathatunk akár tésztaféléket is.

Megint csak odafigyelést, és picivel több energiát igényel, ami nem lenne annyira kontrasztos, ha nem ész nélkül rohanó világban élünk, ahol semmire nem marad idő. Számomra is állított nehézségeket, és a mai napig küzdök vele esetenként, de próbálom magam a jó irányba terelni és a lustaság/kényelem helyett a helyes megoldást választani.

- Öko tisztítószerek, természetes szerek használata - A vízkőoldó és fertőtlenítő szerek rengeteg környezetünkre káros anyagot tartalmaznak, amelyek a természetbe jutva pusztítják az élővilágot. Eddig magam is abban  a hitben éltem, hogy nincs annál tisztább érzés, mikor Domestos felhőben ragyog a lakás, de egy kis változtatással ugyanazt a hatást érhetjük el. Számos szuper cikk készült már a témakörben, többek közt itt, vagy itt is remek ötleteket találhatunk. Általában citromsav, ecet, szódabikarbóna a főszereplő, ezek vegyítésével készíthetünk rendkívül hatékony vízkőoldót, és nagyon felkapott lett a roppantul hasznos teafaolaj, vagy egyéb fertőtlenítő hatású illóolajok, amelyek csodás illatot is hagynak maguk után, a kórokozókat is kiirtva. Mosáshoz mosódió, mosószóda használható, az egyéb különböző tisztítási folyamatokhoz ezek különböző kevert variációitt használhatjuk hatékonyan. Lustább alkalmakkor, időhiányban, vagy az otthoni bekeverést és nehezebben elérhető alapanyagok beszerzését élből elutasítók esetében is van megoldás, mert szerencsére már sok helyen kaphatunk környezetbarát előre bekevert szereket. Ahol az eddigi legnagyobb kínálattal találkoztam az a Tesco, de a Spar, Auchan DM, és egyéb drogériák polcain is fellelhetünk ilyen termékeket, az internetes webshopok jóvoltából pedig szinte bárhonnan házhoz rendelhetjük őket.

Webshop ajánló:
- https://hulladekmentes.hu/termekkategoria/tisztitoszer/ - Alapanyagokat és kész termékeket is vásárolhatunk
- https://cleaneco.hu/ - Kész termékeket vásárolhatunk 
- https://www.orgalco.hu/ - Szintén kész termék

- Gyógyszerek helyett pihenés, gyógynövények -  Ismételten a túlságosan rohanó világunk végeredménye az a hozzáállás amelyet a gyógyszerekkel kapcsolatban alakítottunk ki napjainkra. Már a csapból is fájdalomcsillapító reklámok folynak, amelyek arra ösztönöznek, hogy néha még a tünetek megjelenése előtt vegyünk magunkhoz szintetikus szereket, ezzel fokozva teljesítményünket állóképességünket. Természetesen nem tagadom egyes készítmények szükségességét és hatékonyságát, valódi komoly betegség vagy krónikus fájdalom esetén, azonban egy hétköznapi fejfájás, vagy torokkaparásra nem feltétlen indokolt azonnal a gyógyszeres dobozhoz nyúlni.
Saját magamon és rengeteg hasonló vonalat követő ismerősömnél tapasztaltam, hogy legtöbb alkalommal a szimpla pihenés vagy lelassítás enyhíti a tüneteket. A testmozgás, relaxáció, és a kifejezetten fájdalomcsökkentő tornagyakorlatok még olyan egyesek számára gyógyszer nélkül elviselhetetlen fájdalmakat is képesek teljesen eltüntetni, mint a menstruációs görcsök, vagy a migrénes fejfájás. Ezen kívül nem elhanyagolható a gyógynövények szerepe, amelyek szintén rendelkeznek fájdalomcsökkentő, immunerősítő és még megszámlálhatatlan pozitív hatásokkal. Ezekről pontosan a Györgytea oldalán is tájékozódhatunk, ha tüneteinket természetes módon kívánjuk enyhíteni, ezzel megspórolva azokat a kémiai anyagokat, amikkel nem csak kiválasztószerveinket, de természetes vizeinket is megterheljük.

- Fast Fashion helyett, használt ruha vásárlás: A textil és ruhaipar az olajipar után a második legszennyezőbb iparág bolygónkon, így ezen kérdés is fontos szerepet foglal el a témában. Ruhatárunk átgondolása, újrahasznosítása, is alternatíva, de ha mindenképp szükségünk van új darabra, sok lehetőségünk van arra, hogy ezt kevésbé káros módon tegyük. Használt ruha vásárlás esetén nem támogatjuk az iparágat, a vásárlások mérséklésével visszavethetjük azt az ész nélküli elállítási mennyiséget ahol ma tartunk. Kifejezetten öko márkák is elérhetőek, amelyeknek az előállítása, alapanyaga is teljesen környezetbarát, és minőségben is éveken át szekrényünk része lehet. Ezen témakört már mélyebben kifejtettem az Embert kabátjáról: A ruhakultusz és sötét árnyoldalai cikkben.
Évek óta nem vásároltam szinte új ruhát, maximum a valóban olyan darabok esetében, ahol megoldhatatlan, vagy tényleg nem higiénikus a dolog (például fehérnemű) és tökéletesen jól érzem magammal így is. Sokak számára sajnos derogál "mások levetett cucca", de mai szemmel ez már nem így működik, rengeteg darab amit az ismertebb használt ruha láncolatoknál találhatunk, még egyszer sem volt hordva, ezen kívül, ha mégis, abban az esetben, a mosógép éppen annyira hatékony ezek tisztításában, mint saját piszkos ruháinknál.

- Új háztartási eszközök helyett használt -  Ahogy a ruháknál működik, úgy a műszaki cikkek és bútorok piaca is hasonló elveken alapszik. Mindig az új, a jobb modell, az aktuálisabb kiadás, ami megszámlálhatatlan mennyiségű szemetet eredményez, néha még akkor is, ha műkőképes még az áru. Ha valóban a kellő tárgyak funkcionalitását néznénk, nem pedig a bennük rejlő státuszszimbólumot, nem keletkezne ennyi felhasználhatatlan hulladék. Ezért ha tudatosan szeretnénk ezen változtatni, csak akkor szerezzünk be új eszközt, ha valóban szükségünk van rá, és ekkor is vásárlás előtt jó ötlet lehet ismerősök között körbekérdezni, hogy van-e kihasználatlan a tulajdonukba amiket átvehetnénk, akár jelképes akár az értékének megfelelő összegért. Felvethet kényelmi és esztétikai kérdéseket, de sok pozitívum származik belőle, többek közt legalább a mi esetünkben nem adódik hozzá még egy termék előállításának költsége és környezetterhelése, a csomagolásával és leselejtezésével járó hulladékkal együtt. Így nem járulunk hozzá az új és új termeléshez, hanem a már meglévő készleteket használjuk fel, miközben ugyanazt a funkciót ellátja, mint a vadi új verzió.
Jófogás, Facebook csoportok, Marketplace és rengeteg használt cikk kereskedő bolt áll rendelkezésünkre, ahol találkozhatunk szinte alig használt tökéletes állapotú termékekkel.

Szintén ide tartozik az a tipp is, hogy ha érzünk rá affinitást felújíthatunk régi bútorokat, tárgyakat, amelyek így még további éveken át szolgálhatnak minket.

- Vásárolj energiatakarékos fényforrásokat - Habár teljesen igaz, hogy egy hajszárító, vagy elektromos sütő energiafogyasztásához mérten a 60W és 100W hagyományos szálas izzók fogyasztása eltörpül, de mégis tapasztalható különbség még a villanyszámlán is ha lecseréljük őket. A legfejlettebb manapság a LED technológia, amivel majdnem 10-szeres energiamegtakarítást érhetünk el (megfelelő típus esetén a 6W fogyasztású LED fényforrás 60W-nak megfelelő fényáramot bocsát ki) A kezdeti pár évvel ezelőtti borsos árak mára lecsökkentek, a technológia térhódításának köszönhetően már pár száz Forintért beszerezhetőek, akár webshopokból, akár bármely üzletláncolat polcain. Egyéb előnyük,  hogy a hagyományos wolfram szálas izzókhoz képest nem termelnek hőt (ami rendkívüli előny tud lenni egy forró nyári estén), és mint tartós háztartási cikk, minimum egy éves kötelező jótállással rendelkeznek.
Ha energiatakarékos izzók vásárlására adnánk a fejünket, rengeteg webáruházat találhatunk, amelyek akár pár napos szállítási  idővel kiszállítják otthonunkba a megrendelt termékeket.  Többek közt ilyen például a Ledfutár.com webáruház, akik a belváros központi helyén üzlettel, és webes rendelési lehetőséggel is kínálnak a LED fényforrásoktól, energiatakérkos lámpákig bármit amire szükségünk lehet.

Mint azt láthatjuk, egyik pont sem kifejezetten megerőltető vagy drága, leginkább tudatosságra és odafigyelésre van szükség hozzájuk, de amilyen kis mértékben változtatják meg a mi életünket, összeadódva akkora hatással lehetnek a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Linkek, cikkek, érdekességek, források:
- Élelmiszer a szemétben: https://24.hu/kulfold/2020/02/13/elelmiszer-elelmiszerpazarlas-kuka-kidob/ vagy https://hvg.hu/gazdasag/20200218_fenntarthatosag_elelmiszerhulladek_elelmiszerpazarlas_mezogazdasag_fao_elelmiszerbank
- Retroshock videó: https://www.youtube.com/watch?v=CI5rulxOYv4&t=1700s
- Hús, tejfogyasztás: https://index.hu/techtud/2019/02/24/a_sajtgyartas_majdnem_olyan_szornyu_a_foldnek_mint_a_husipar/
- Csomagolásmentes boltok: https://xforest.hu/csomagolasmentes-boltok-terkepe/
- Tisztítószer házilag: https://pauza.hu/tisztitoszerek-hazilag vagy https://www.zoldhaz.info/kornyezetbarat-tisztotoszer-hazilag
- Gyógynövények betegségekre: https://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre/
- Víz újratöltés térkép: https://player.hu/eletmod/ez-a-terkep-megmutatja-hol-toltik-fel-vizzel-a-palackodat-ingyen/